A Bánffy család a XV. században telepedik le Szilágynagyfaluban, és fel is építi rezidenciáját. Az akkori Bánffy Péter kúriáról annyit lehet tudni, hogy olyan volt, mint egy erőd. Négyszögletes bástyáival védelmet nyújtott lakóinak. Még vizesárok is volt a védőfalak körül. A falakon belül volt a lakóudvar, az ötszobás lakóház, amely alatt bolthajtásos pince húzódott. Az udvaron volt a cselédek háza, konyha és sütőház. E régi udvarház helyén épült fel Bánffy Albert emeletes kastélya. Építésének pontos dátumáról nincsenek adatok, feltételezések szerint a XVIII. század végén vagy a XIX. század elején épült.

1859-ben tűzvész rongálja meg, fel kell újítani, majd 1925-ben újra átépítették és elnyerte mai formáját. A legutóbbi változtatáskor építették a ma is látható oszlopos bejáratot. A kastély beltere többnyire megőrizte eredeti kinézetét. A bejárat után boltíves folyósó vezet a lépcsőhöz és feljutunk az emeletre. Itt voltak a hálószobák, az ebédlő, a zongoraszoba és egy 2000 kötetes könyvtár.

1936-ban Bánffy Albert a kastélyt eladta a református egyháznak.
Az államosítás után volt itt orvosi rendelő, fogászat és szülőotthon. Végül szellemi fogyatékosok iskolája és otthona működött a kastélyban. Akkor kerültek a vasrácsok az ablakokra.
A rendszerváltás után a református egyháznak sikerült visszaszereznie a kastélyt, de mindezidáig nem sikerült forrást és megfelelő rendeltetést találnia a felújítására és hasznosítására. Bízunk benne, hogy a közeljövőben megoldást találunk a Bánffy kastély megmentésére.