Szilágynagyfalu ősi magyar, Árpád-kori település. Első írásos említése a Váradi Regestrumban található „villa NOG” bejegyzéssel 1213-ban.
Az 1400-as években a Losonczi Bánffy család birtoka lesz, akik 500 éven át voltak e föld birtokosai. Az első híres családtag Bánffy Dénes, aki feleségül vette a hírhedt Báthori Annát. Büszkék vagyunk arra, hogy itt töltötte gyermekkorát Bánffy György (1853-1889) író, zeneszerző, országgyűlési képviselő is. A Bánffy család egy pálos kolostort alapított a falu határában, majd 1447-ben Hunyadi Jánostól megkapták a vásárjogot, és így a település mezővárossá vált. Ekkor a lakosság száma kb. 600 fő volt.

A törökök 1660-ban elfoglalták a váradi és a somlyói várakat, és feldúlták a vidéket. A nagyfaluiak a templomba menekülnek, ahol kegyetlen mészárlás áldozatai lettek. A török uralom után jött a Habsburg uralom. Az 1700-as években a labancok hasonló pusztítást végeztek a faluban, mint a törökök. Az 1700-as évek végén hazatérnek az elmenekült jobbágyok, és velük együtt érkezik sok román nemzetiségű zsellér. II.József császár korában történt az első népszámlálás Magyarországon. Szilágynagyfaluban ekkor élt: 22 nemes, 119 paraszt, 106 polgár, 158 zsellér, 1 jegyző, 1 pap és 1 kántortanító. A lakosság száma az utolsó népszámláláskor (2011-ben): magyar 2100, roma 600, román 442, szlovák 13.
Szilágynagyfalu és az Arany család története is szorosan összekapcsolódik. A legfőbb bizonyíték az 1634-ben keltezett fejedelmi levél, amelyben I. Rákóczi György nemesi rangot és címert adományoz Nagyfalui Arany Ferencnek és Jánosnak. A nemesi levelet a legközelebbi vármegyei közgyűlésen fel kellett olvasni és mindenkinek tudtára adni. Mivel a levél hátlapján Kraszna vármegye pecsétje látható, ez a fő bizonyíték arra, hogy Szilágynagyfaluban lakott Arany János üknagyapja Arany Ferenc. Mivel a törökök 1660-ban feldúlták a falut, feltételezhetően az Arany család ekkor menekült el innen, és kerestek menedéket a hajdúk vidékén, Nagyszalontán. Ennyin múlott, hogy Arany János nem itt született, Szilágynagyfaluban.

1450-1480 között a Bánffy család támogatásával a falu közepére épült egy impozáns gótikus pálos kolostor-templom. A reformáció az 1560-as években érkezik a Szilágyságba Drágffy Gáspár főispán és somlyói Báthori Anna kezdeményezésére. Szilágynagyfalu első ismert református lelkésze Czanó Dávid volt 1586-ban. A templom római katolikus oltárát elbontják, a freskókat lefestik, de még látható a sekrestye bejárata és a szentségtartó. Gótikus építési stílusa megmaradt az idők során: hálóboltozatos szentélye és a csúcsíves, kőrácsos ablakok ma is lenyűgözőek.
A hálóboltozat csomópontjaiban lévő színes zárköveken látható a Losonczi Bánffy család címere (egy griffmadár), egy sugaras kettős kereszt, valamint Váradi Péter kalocsai érsek címere (heraldikai liliom és két csillag). Eredetileg a hajónak is bordás boltozata volt, de valószínűleg az 1660-as török támadás során megsemmisült. Ezután fakazettás mennyezet készült, amelyen bibliai- és virágmotívumok voltak. Ez 1859-ben újból leégett és ekkor kék alapra festett hatágú csillagokat ábrázoló, kazettás mennyezet készült. A tűzvész áldozata lett a templomi bútorzat, az orgona, a zsindellyel fedett tetőszerkezet, három harang és toronysisak, de a papi, rektori és kántori lakások is. A teljes felújítás 1887-re készül el.
1770-ben épül a déli bejárat elé a portikus, majd 1783-ban, az addigi fatorony helyébe egy 43 m magas tornyot építenek.  A templom kriptája a Losonczi Bánffy Dénes család temetkezési helye.

A templom gótikus ablakai egyedülállóak a Szilágyságban. Amikor lelkipásztorként Nagyfaluba érkeztem azon csodálkoztam, hogy az ablakok csúcsában gyönyörű színes ólomüvegek voltak, de az ablak többi üvege egyszerű, matt és téglalap alakú volt. Mindig is furdalt a kíváncsiság, hogy milyenek lehettek ezek az ablakok eredetileg. Tudtam, hogy a hasonló középkori templomok ólomüvegekkel rendelkeznek, és biztos voltam benne, hogy Szilágynagyfalu gótikus ablakai is ilyenek voltak egykoron.
A gyülekezeti levéltárból indultam ki, és csodálatos felfedezésre leltem. A templom ólomüveg ablakait utoljára 110 évvel ezelőtt 1912-ben restaurálta a budapesti RÓTH MIKSA császári- és királyi udvari üvegfestő. A leghíresebb mester dolgozott Szilágynagyfaluban, aki nemcsak a budapesti Országház, a Szent István Bazilika és a Magyar Nemzeti Bank ólomüveg ablakait készítette el, hanem a mieinket is. Minden tervrajzát, költségvetését, levelezését megtaláltam a levéltárban.
A tervekből kiderült számomra, hogy az ablakokban rombusz alakú katedrál matt üvegből készült ólomüvegek voltak, a szélén kék és sárga színű szegélyekkel. Hogy mi lett a sorsa ezeknek az ablakoknak a két világháborút is megért 20. században, ez rejtély. A tény az, hogy az eredeti üvegek kitörtek, és kicserélték egyszerű matt üvegekre. Egyedül csak az ablakok csúcsában levő rozetták őrizték meg Róth Miksa színes üvegeit. Csupán ennyiben gyönyörködhettek a gyülekezet tagjai az elmúlt évtizedekben.
2019. decemberében a Presbitérium úgy döntött, hogy szép lenne ezeket az ablakokat újra ólomüvegekkel díszíteni, és megbízott azzal, hogy keressek egy megfelelő szakembert, aki restaurálná a régi színes üvegeket és újakat is készítene az ablakokba. Így találtam rá Egri István kolozsvári ólomüveg restaurátorra, akinek eddigi munkái, referenciái azt igazolták, hogy a mi templomunk ablakainak sorsa jó kezekben lesz nála.
Az előzetes felmérések, megbeszélések után, 2020. tavaszán megkezdődött a tervezői munka. A terveket a kulturális minisztérium jóváhagyta, és eközben gyűlt a hívek adománya az ablakok felújítására. Sikeres pályázatot nyertünk a bukaresti Vallásügyi Államtitkárságnál, valamint Némethi Gergely, a helyi BoglárChamp vállalat tulajdonosa is lelkesen támogatta tervünk kivitelezését.
A templom nyolc ablakából négyet 2021. márciusában sikerült restaurálnunk. Az eredeti rombusz alakú ólomüvegek tervéhez újítással is hozzájárultunk. Egri István restaurátorral közösen arra gondoltunk, hogy az új ablakokban legyenek olyan medalionok, amelyek református szimbólumokat és hozzájuk rendelt bibliai igéket tartalmaznak. Így készült el 4 medalion az alábbi motívumokkal és bibliai igékkel:
1. Biblia motívum, benne az Alfa és Omega görög betűkkel. Az alatta levő ige: “Isten igéje élő és ható, élesebb minden kétélű kardnál.” Zsid 4,12
2. Kehely motívum, mellette búzakalász és szőlőfürt. Az alatta levő ige: “Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, örök élete van.” Jn 6,45
3. Bárány motívum, református egyházunk jelképe: “Íme az Isten báránya, aki elveszi a világ bűnét.” Jn 1,29
4. “Szeretteim szeressük egymást: mert a szeretet az Istentől van.” 1Jn 4,7
Ezen kívül van még egy kisebb “címeres” ablakunk a nemzeti zászló fölött. Ebbe az ablakba is került két medalion: az egyiken a magyar nemzet címere, a másikon Nagyfalu régi címere látható, amely egy kürtölő angyalt ábrázol.
És ezzel a munka még nem ért véget, hiszen a templomnak még van 4 ablaka, amely felújításra vár. Reménység szerint, mire az olvasó ezt az írást olvassa, már azok is elkészülnek. Terveink szerint 2021 karácsonyára a templom 8 gótikus ablaka korhű, színes ólomüvegekkel hirdeti majd Isten dicsőségét.
Maradandót alkottunk. Amikor a napfény átragyog a színes üvegeken és annak árnyait a szemközti falra vetíti, csodás hangulatot áraszt. Este pedig a templom belső fénye az utcára vetíti az ablakok színét, amely lenyűgöző látványt biztosít az arra járóknak. Azt szeretnénk, ha a gyülekezet tagjai és az idelátogató vendégek a templom és annak ablakainak gyönyörűségét évszázadokig csodálhassák. Az ablakok és annak szimbólumai jelzik, hogy itt egy hitére és örökségére büszke magyar református közösség él, akik jövőt építenek maguknak és utódaiknak.

Szőnyi Levente lelkipásztor