1634. május 10-én I. Rákóczi György erdélyi fejedelem nemesi címet adományozott Arany Jánosnak és Arany Ferencnek, akik Nagyfaluban éltek. Arany Ferenc volt a költő Arany János dédnagyapja. A szakirodalomban eleinte vitára adott okot, hogy a család nemesi előnevében szereplő Nagyfalu melyik vármegyében található. A kérdést tisztázza az oklevél hátlapján található kihirdetési záradék, amely szerint az armálist 1635. április 28. napján Kraszna vármegye közgyűlésén kellett kihirdetni. Kraszna vármegyében pedig a mai Szilágynagyfalu található.

Tholdi Miklós legendáját először Ilosvai Selymes Péter énekelte meg 1570-ben. Ilosvai szerint Tholdi Miklós 1320-ban született Nagyfaluban, és a levéltári iratok igazolják, hogy a mai Szilágynagyfaluban áthaladó főút vezetett Erdélyből Budára. A nép ajkán ma is Buda utcának nevezik a templom előtt elhaladó főutat.

Arany János bár Nagyszalontán született, de kétségtelen, hogy nem feledte gyökereit, nagyfalui származását, és amikor a Toldi trilógiáját megírta, visszanyúlt a Szilágyságba, Ilosvai Tholdijához és Szilágynagyfaluhoz. Az sem mellékes, hogy amikor az Arany család 1634-ben megkapta a nemesi címet Szilágynagyfaluban, akkoriban Toldy György jobbágyai voltak.

2006 óta rendszeresen megemlékezünk Arany Jánosról, és ápoljuk magyar anyanyelvünket és kultúránkat. Az Arany János téren a költő mellszobra hirdeti helyi gyökereit, október végén pedig rendszeresen megszervezzük az Arany János Napokat.
Az irodalmi és kulturális rendezvényen Toldi Miklós ügyességi verseny szervezünk az általános iskolásoknak, továbbá versmondó verseny, rajzversenyt és nyelvművelő vetélkedőt. Szombat este a Művelődési házban gazdag kulturális műsor várja az érdeklődőket. Vasárnap ünnepi istentisztelet keretében kulturális előadásra kerül sor neves színművészek és előadók közreműködésével. Ezt követően megkoszorúzzuk a költő mellszobrát és képzőművészeti tárlatot nyitunk meg.